I. Az őstörténetAz özönvíz(1Móz 6-9. fejezet)
Az özönvíz időpontjaHa a nemzetségtáblázatban (1Móz 5., 11. fej.) található életkorokat (a mindenkori első utód születésekor!) a teremtéstől kezdődően összeadjuk, ennek eredményeként 1656 esztendőt kapunk az özönvíz bekövetkezéséig.1 Az özönvizet szükségessé tevő állapotokAz özönvíz kapcsán felmerülő legsúlyosabb kérdés: mi indokolhatta, ill. indokolhatta-e bármi is az egész emberiség eltörlését úgy, hogy Isten mindössze 8 embert ítélt túlélésre alkalmasnak? A választ 1Móz 6,5 és 12-13. verseiben találjuk:
Tehát a romlás az egymást követő emberi nemzedékekben (részben a genetikus átöröklés, részben a negatív minta követése révén) - egyetemessé vált (1Móz 4,19. 23 verseiből kiderül, hogy Kain leszármazottai között igen gyorsan elterjedt a többnejűség, és ismétlődött a gyilkosság), - gyökerekig ható volt (l. a „szív gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz”),2 - az „erőszakosság teljessé válása” révén előbb-utóbb a teljes önpusztítás fenyegette az emberiséget - beleértve azokat az igazakat és ártatlanokat is, akiket így Isten a vízözöntől megkímélt.3 Isten mentő szándékaIsten a teremtés és az özönvíz között eltelt 1656 évben sem hagyta bizonytalanságban Ádám és Éva utódait a földi élet igazi célját illetően. Az évszázadok folyamán egyre sötétülő emberi történelemben az ún. „hívő maradék”, Séth, Énokh, Noé és társaik mutatták be és képviselték az igazságot, az élet törvényét. Mindezeket mérlegelve kimondhatjuk: 2. A menekülés lehetősége is nyitva állt mindenki előtt, aki elfogadta a figyelmeztetést és hajlandó volt megváltoztatni az életét. (Vö. „Mert nem gyönyörködöm a meghaló halálában, ezt mondja az Úr Isten?” Ezék 18,32) 3. Az arra alkalmasnak bizonyult emberek, a szárazföldi állatok és madarak bárkába mentésével5 Isten megteremtette az újrakezdés lehetőségét, megnyújtva ezzel az emberi történelmet, újabb nemzedékeknek adva meg ezzel a választás lehetőségét az élet helyes elvei és ezáltal az örök élet mellett. A bárkaA bárka méretei figyelemre méltóak voltak: „A Genezis [Mózes első könyve] leírását gyakran éri az a vád, hogy egy ilyen méretű bárka aligha tölthette be az életmentő szerepét. De ha egy könyök 58 cm-nek felel meg (bár lehet, hogy csak 48 cm volt), akkor a bárka 183 m hosszú, 30 m széles és kb. 18,3 m magas lehetett. Ha egy ilyen nagyságú, doboz alakú építményt képzelünk el (és miért ne tehetnénk, amikor különleges rendeltetésről volt szó), annak befogadóképessége elérte a 97 200 köbmétert, ami megfelel kb. 2000 marhaszállító kamionnak (melyek egyenként 18-20 marhát vagy 60-80 sertést vagy 80-100 juhot szállítanak). Ma csak 290 szárazföldi fő fajról tudunk, amelyek nagyobbak a juhnál, 757 fajról, amelyek nagyobbak a patkánynál, de kisebbek a juhnál, valamint 1358 fajról, amelyek kisebbek a patkánynál. Ezekből a fajokból két-két példány kényelmesen elférne a bárkában, sőt még a takarmánynak is bőségesen maradna hely.” (ARCHER: Az ószövetségi bevezetés vizsgálata, 2001, 246.) Az özönvíz lefolyásaNoé prédikálása végül eredménytelennek bizonyult, csupán nyolctagú családjával ment be végül a bárkába. A Biblia külön említést tesz hitéről, hogy „megintve a még nem látott dolgok felől”, engedelmeskedett (Zsid 11,7). Szakaszai1. Az áradás ideje 150 nap: 2. Az apadás ideje 221 nap: 1.1. ábra. Az özönvíz szakaszai Az özönvíz tehát összesen közel 1 évig tartott, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy az élet visszatérése is időt igényelt. A globális vízözön Biblián kívüli bizonyságai1. A bibliai történet hitelességét tűnnek alátámasztani azok az özönvíztörténetek, amelyek világszerte a legkülönbözőbb - még teljesen elszigetelt - kultúrákban is fellelhetők.7 A termékeny félhold területén általánosan ismert volt a Biblia leírásával több ponton is hasonlóságot mutató özönvíztörténet, l. a sumér, babilóniai, asszír mítoszok. Ugyanez az alapmotívum része volt az egyiptomi, görög, hindu, kínai, hawaii, mexikói, eszkimó, lapp, finn, szibériai, kelta, szudáni, hottentotta, újzélandi maori, ausztráliai bennszülött, tűzföldi és 58 amerikai indián törzs hitvilágának. (ARCHER, 2001, 245.) 3. Az ősvilág anyagi kultúrájáról szinte semmilyen ismeret sem maradt fenn, mivel „alapjukat is elmosta a víz”. (Jób.22,16) A Biblia alapján annyit tudunk, hogy akkoriban a maiaknál fizikailag és szellemileg egyaránt kiválóbb emberek, „óriások” éltek a földön (1Móz 6,4). Technikai tudásuk, gazdagságuk kiemelkedő volt ugyan, de erkölcsi gyengeséggel, gonoszsággal társult (Jób 22,18). Sajnos örökérvényűnek tűnik az igazság, hogy a tudományos-technikai fejlődés nem minden esetben - sőt többnyire nem - párosul magas erkölcsi normákkal. A globális vízözön Biblián belüli bizonyságaiÉrtelmetlennek tűnhet a Biblián belül keresni további bizonyságokat, hiszen ugyanabból a forrásból származó kinyilatkoztatásról van szó. Létezik azonban az az ellentmondásos nézet, hogy a Biblia ún. „meseszerű” történeteit egyesek nem fogadják el, míg más részeit - így pl. az Újszövetséget, az evangéliumokat vagy kifejezetten Krisztus szavait - igen. Ezért fontos ebben a vonatkozásban is megbizonyosodni arról, hogy „az írás fel nem bontható” (Ján 13,18), azaz nem lehet egyes részeit külön értelmezni, elvetni, vagy elfogadni, hiszen mondandója, kijelentései szorosan összefüggenek, és egymáshoz kapcsolódnak. 1. Jézus Krisztus úgy hivatkozott az özönvízre és annak tanulságaira, mint történelmi tényre (Mát 24,37-39).
Tehát aki az özönvíz hitelességében kételkedik, magával Jézus Krisztussal kerül szembe. Az életrend főbb változásai az özönvíz utánNoé és családja az özönvíz után hálaáldozatot mutattak be Istennek, aki szövetséggel és ígérettel pecsételte meg az újonnan induló emberi történelem iránti jóindulatát. Ekkor hangzottak el a megváltozott életrenddel kapcsolatos kijelentések és rendelkezések is: 1. Az évszakok megjelenése (8,22)
1 A teremtéshez viszonyított időszámítást „a. m.” („A. M.”)-mel jelöljük a „Kr. u.”-hoz hasonlóan. Jelentése: „anno mundi”, azaz a világ [fennállásának] ennyiedik évében. 2 A szív itt a tettek gyökere és mozgatórugója értelmében szerepel. 3 Hogy mennyire valószerű az emberiség önpusztításának veszélye, mi sem mutatja jobban, mint korunk, a XX-XXI. század kiterjedt háborúi, és a modern kor atomháborús félelme, amely nem is olyan régen még az egész emberiség pusztulását és a Föld megsemmisülését vetítette előre. 4 Kreacionista tudósok szerint a vízözön előtti világ éghajlati-természeti viszonyai meglehetősen eltértek a ma megszokottól. A földet egyenletes páraburok vette körül (1Móz 1,6-7; 2,6), és ennek következtében nem voltak esők, évszakok, szélsőséges időjárási viszonyok. Feltehetően a kiegyensúlyozott klímával is kapcsolatba hozható az őstörténet idején élt emberek igen magas átlagéletkora, és későbbi nemzedékekben is meg-megjelenő rendkívüli termete. („Az óriások voltak a földön abban az időben, sőt még azután is...” 1Móz 6,4, l. Anák fiai, Góliát, 5Móz 9,2; 1Sám 17. fej.). Ezen a háttéren Noé prédikálása egy esetleges özönvízről, mint isteni ítéletről, egyszerűen hihetetlennek és nevetségesnek tűnhetett. 5 A tiszta és tisztátalan állatok begyűjtésének szempontjait fentebb tárgyaltuk. 6 Minden bizonnyal a földkéreg alól. Ez egyben arra is utal, hogy a kőzetlemezek széttöredeztek, elmozdultak, átrendeződtek. Ezért ez a katasztrófa sokkal nagyobb volt, mint bármelyik, ami napjainkig valaha is érte a Földet. 7 A vízözön-történetek mindmáig legteljesebb gyűjteménye: James Frazer: Folklore in the Old Testament, 1. Vol. 1918 8 A felborult rétegtan miatt kerülhetnek elő olyan - a hagyományos régészeti kronológiában értelmezhetetlen - leletek, például egy Homo sapiens-csontváz több méter vastag mészkőréteg alatt fekszik, így arra a korra keltezhető, amikor az evolúció szerint ember még nem is volt a Földön; vagy az a megmagyarázhatatlan természeti jelenség, amikor a földrétegek „fejjel lefelé”, vagyis a normálishoz viszonyítva megfordítva követik egymást.
|