|
Mózes V. könyve 14. rész
1. | Ti az Úrnak, a ti Isteneteknek fiai vagytok; ne vagdaljátok meg magatokat, se szemeitek között ne csináljatok kopaszságot, a halottért, |
2. | Mert szent népe vagy te az Úrnak, a te Istenednek, és az Úr választott téged, hogy légy néki tulajdon népe minden nép közül, a melyek a föld színén vannak. |
3. | Semmi útálatosságot meg ne egyél. |
4. | Ezek azok az állatok, a melyeket megehettek: az ökör, juh, kecske, |
5. | Szarvas, őz, bival, vadkecske, zerge, vad bika és jávor. |
6. | És mindazt az állatot, a melynek hasadt a körme és egészen ketté hasadt körme van, és kérődző az állatok között, megehetitek. |
7. | De a kérődzők és hasadt körműek közül ne egyétek meg ezeket: a tevét, a nyulat és hörcsököt, mert kérődznek ugyan, de körmük nem hasadt; tisztátalanok legyenek ezek néktek. |
8. | És a disznót, mert hasadt ugyan a körme, de nem kérődzik; tisztátalan legyen ez néktek. Ezeknek húsából ne egyetek, holttestöket se illessétek. |
9. | Ezeket ehetitek meg mindazokból, melyek vízben élnek: a minek úszó szárnya és pikkelye van, mind megegyétek; |
10. | Valaminek pedig nincsen úszó szárnya és pikkelye, meg ne egyétek; tisztátalan az néktek. |
11. | Minden tiszta madarat megehettek. |
12. | Ezek pedig, a melyeket meg ne egyetek közülök: a sas, a saskeselyű és a halászó sas. |
13. | A keselyű, a héja és a sólyom az ő nemével. |
14. | Minden holló az ő nemével. |
15. | A strucz, a bagoly, a kakuk és a karvaly az ő nemével. |
16. | A kuvik, a fülesbagoly és a bölömbika. |
17. | A pelikán, a gém és a hattyú. |
18. | Az eszterág és a szarka az ő nemével; a büdösbanka és a denevér. |
19. | Minden szárnyas féreg is tisztátalan legyen néktek; meg ne egyétek. |
20. | Minden tiszta szárnyast megehettek. |
21. | Semmi holttestet meg ne egyetek; a jövevénynek, a ki a te kapuidon belől van, adjad azt, hogy egye meg azt, vagy add el az idegennek, mert szent népe vagy te az Úrnak, a te Istenednek. Ne főzd a gödölyét az ő anyja tejében. |
22. | Esztendőről esztendőre tizedet végy a te magodnak minden terméséből, a mely a te meződön terem. |
23. | És egyed az Úrnak, a te Istenednek színe előtt azon a helyen, a melyet kiválaszt, hogy ott lakozzék az ő neve, gabonádnak, mustodnak, olajodnak tizedét, a te barmaidnak és juhaidnak első fajzását; hogy tanuljad félni az Urat, a te Istenedet minden időben. |
24. | Ha pedig hosszabb néked az út, hogysem oda vihetnéd azokat, mivelhogy távol esik tőled az a hely, a melyet az Úr, a te Istened választ, hogy oda helyezze az ő nevét, téged pedig megáldott az Úr, a te Istened: |
25. | Akkor add el pénzen, és kösd a kezedbe a pénzt, és menj el arra a helyre, a melyet kiválaszt az Úr, a te Istened; |
26. | És adjad a pénzt mind azért, a mit kíván a te lelked: ökrökért, juhokért, borért és vidámító italért és mindenért, a mit megáhít néked a te lelked, és egyél ott az Úrnak, a te Istenednek színe előtt, és örvendezzél te és a te házadnak népe. |
27. | A lévitát pedig, a ki a te kapuidon belől van, ne hagyd el, mert nincsen néki része, sem öröksége veled. |
28. | A harmadik esztendő végén vidd ki annak az esztendő termésének minden tizedét, és rakd le a te kapuidba. |
29. | És eljön a lévita (a kinek nincsen része és öröksége te veled), és a jövevény, árva és özvegy, a kik a te kapuidon belől vannak, és esznek és megelégesznek, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened a te kezednek minden munkájában, a melyet végzesz. |
|
|