1. | Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot. |
2. | A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki. |
3. | Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat. |
4. | A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme. |
5. | A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes. |
6. | Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság. |
7. | A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes. |
8. | Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki. |
9. | Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti. |
10. | Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal. |
11. | A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve. |
12. | Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy. |
13. | A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik. |
14. | Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot. |
15. | Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van. |
16. | Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van. |
17. | Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség. |
18. | A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást. |
19. | A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett. |
20. | A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját. |
21. | A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár. |
22. | Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek. |
23. | Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó! |
24. | Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van. |
25. | A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát. |
26. | Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek. |
27. | Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az. |
28. | Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt. |
29. | Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja. |
30. | A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat. |
31. | A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik. |
32. | A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez. |
33. | Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság. |