| 1. | Az Ezrahita Ethán tanítása. |
| 2. | Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal! |
| 3. | Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, mondván: |
| 4. | Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak: |
| 5. | Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela. |
| 6. | És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében. |
| 7. | Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között? |
| 8. | Igen rettenetes Isten ő a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak. |
| 9. | Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged. |
| 10. | Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat. |
| 11. | Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet. |
| 12. | Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad. |
| 13. | Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek. |
| 14. | A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos. |
| 15. | Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt. |
| 16. | Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram! |
| 17. | A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak. |
| 18. | Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is. |
| 19. | Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk. |
| 20. | Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat; |
| 21. | Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt, |
| 22. | A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt. |
| 23. | Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt; |
| 24. | Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit. |
| 25. | És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva. |
| 26. | És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre. |
| 27. | Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája! |
| 28. | Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld királyainál. |
| 29. | Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele. |
| 30. | És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait. |
| 31. | Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint; |
| 32. | Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat: |
| 33. | Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat; |
| 34. | De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom. |
| 35. | Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom. |
| 36. | Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot? |
| 37. | Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap. |
| 38. | Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela. |
| 39. | De te mégis elvetetted és megútáltad őt, és megharagudtál a te felkentedre. |
| 40. | Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az ő koronáját. |
| 41. | Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit. |
| 42. | Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt. |
| 43. | Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét. |
| 44. | Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban. |
| 45. | Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted. |
| 46. | Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela. |
| 47. | Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tűz? |
| 48. | Emlékezzél meg rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait! |
| 49. | Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela. |
| 50. | Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra! |
| 51. | Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek gyalázatját hordozom keblemben, |
| 52. | A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit. |
| 53. | Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen. |
