| 1. | Az éneklőmesternek a neginóthra, Dávid zsoltára. |
| 2. | Mikor kiáltok, hallgass meg engem, igazságomnak Istene; szorultságomban tág tért adtál nékem; könyörülj rajtam és halld meg az én imádságomat! |
| 3. | Emberek fiai! Meddig lesz gyalázatban az én dicsőségem? Meddig szerettek hiábavalóságot, és kerestek hazugságot? Szela. |
| 4. | Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok! |
| 5. | Haragudjatok, de ne vétkezzetek: beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban és csillapodjatok! Szela. |
| 6. | Igazságnak áldozatával áldozzatok, és bízzatok az Úrban. |
| 7. | Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk arczodnak világosságát, oh Uram! |
| 8. | Nagyobb örömöt adsz így szívembe, mint a mikor sok az ő búzájok és boruk. |
| 9. | Békességben fekszem le és legott elaluszom; mert te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást. |
