| 1. | Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. |
| 2. | Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat. |
| 3. | Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentést. |
| 4. | Nem olyan szó, sem olyan beszéd, a melynek hangja nem hallható: |
| 5. | Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az ő mondásuk. A napnak csinált bennök sátort. |
| 6. | Olyan ez, mint egy vőlegény, a ki az ő ágyasházából jön ki; örvend, mint egy hős, hogy futhatja a pályát. |
| 7. | Kijövetele az ég egyik szélétől s forgása a másik széléig; és nincs semmi, a mi elrejtőzhetnék hevétől. |
| 8. | Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az Úrnak bizonyságtétele biztos, bölcscsé teszi az együgyűt. |
| 9. | Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos, megvilágosítja a szemeket. |
| 10. | Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké; az Úrnak ítéletei változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. |
| 11. | Kivánatosabbak az aranynál, még a sok színaranynál is; és édesebbek a méznél, még a színméznél is. |
| 12. | Szolgádat is intik azok; a ki megtartja azokat, nagy jutalma van. |
| 13. | Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts meg engemet. |
| 14. | Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól; ne uralkodjanak rajtam; akkor ártatlan leszek, és tiszta leszek, sok vétektől. |
| 15. | Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gondolatai előtted, legyenek, oh Uram, kősziklám és megváltóm. |
