|
Zsoltárok könyve 138. rész
1. | Dávidé. Magasztallak téged teljes szívemből; énekkel áldlak az istenek előtt. |
2. | Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet. |
3. | Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő támadt. |
4. | Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit, |
5. | És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsősége! |
6. | Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri. |
7. | Ha nyomorúságban vergődöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet. |
8. | Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait! |
|
|