| |
Zsoltárok könyve 130. rész
| 1. | Grádicsok éneke.
A mélységből kiáltok hozzád, Uram! |
| 2. | Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra! |
| 3. | Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?! |
| 4. | Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged! |
| 5. | Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében. |
| 6. | Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt. |
| 7. | Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás! |
| 8. | Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből. |
|
|
