1. | Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek előtt, és mikor ez elűzte őt és elment. |
2. | Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van! |
3. | Dicsekedik lelkem az Úrban; s hallják ezt a szegények és örülnek. |
4. | Dicsőítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az ő nevét! |
5. | Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem. |
6. | A kik ő reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul. |
7. | Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette őt. |
8. | Az Úr angyala tábort jár az őt félők körül és kiszabadítja őket. |
9. | Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki ő benne bízik. |
10. | Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik őt félik, nincs fogyatkozásuk. |
11. | Az oroszlánok szűkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek. |
12. | Jőjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére! |
13. | Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson? |
14. | Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtől. |
15. | Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt. |
16. | Az Úr szemei az igazakon vannak, és az ő fülei azoknak kiáltásán; |
17. | Az Úr orczája pedig a gonosztevőkön van, hogy kiirtsa, emlékezetöket a földről. |
18. | Ha igazak kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket. |
19. | Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket. |
20. | Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr. |
21. | Megőrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból. |
22. | A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyűlölik az igazat. |
23. | Az Úr kimenti az ő szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki ő benne bízik. |