1. | Örvendezzetek ti igazak, az Úrban; a hívekhez illik a dícséret. |
2. | Dicsérjétek az Urat cziterával; tízhúrú hárfával zengjetek néki. |
3. | Énekeljetek néki új éneket, lantoljatok lelkesen, harsogón. |
4. | Mert az Úr szava igaz, és minden cselekedete hűséges. |
5. | Szereti az igazságot és törvényt; az Úr kegyelmével telve a föld. |
6. | Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregök. |
7. | Összegyűjti a tenger vizeit, mintegy tömlőbe; tárházakba rakja a hullámokat. |
8. | Féljen az Úrtól mind az egész föld, rettegjen tőle minden földi lakó. |
9. | Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott. |
10. | Az Úr elforgatja a nemzetek tanácsát, meghiúsítja a népek gondolatait. |
11. | Az Úr tanácsa megáll mindörökké, szívének gondolatai nemzedékről-nemzedékre. |
12. | Boldog nép az, a melynek Istene az Úr, az a nép, a melyet örökségül választott magának. |
13. | Az égből letekint az Úr, látja az emberek minden fiát. |
14. | Székhelyéről lenéz a föld minden lakosára. |
15. | Ő alkotta mindnyájok szivét, és jól tudja minden tettöket. |
16. | Nem szabadul meg a király nagy sereggel; a hős sem menekül meg nagy erejével; |
17. | Megcsal a ló a szabadításban, nagy erejével sem ment meg. |
18. | Ámde az Úr szemmel tartja az őt félőket, az ő kegyelmében bízókat, |
19. | Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben is eltartsa őket. |
20. | Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk ő. |
21. | Csak ő benne vigad a mi szívünk, csak az ő szent nevében bízunk! |
22. | Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, a miképen bíztunk te benned. |