1. | Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát. |
2. | Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben. |
3. | Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. |
4. | És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet! |
5. | Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas. |
6. | Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem. |
7. | Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled. |
8. | Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől: |
9. | Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén. |
10. | Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék. |
11. | Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug. |
12. | Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért? |
13. | A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül. |
14. | Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt. |
15. | Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála. |
16. | Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet. |
17. | Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül. |
18. | Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt, |
19. | Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat! |