1. | Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme. |
2. | Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét? |
3. | Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben. |
4. | Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal, |
5. | Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel! |
6. | Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk. |
7. | Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél. |
8. | De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét. |
9. | Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon. |
10. | És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből. |
11. | Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük. |
12. | És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét. |
13. | Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát! |
14. | Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon. |
15. | És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe. |
16. | És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen. |
17. | Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét. |
18. | És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat. |
19. | Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt. |
20. | Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik. |
21. | Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban, |
22. | Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett. |
23. | Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket. |
24. | És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének. |
25. | És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára. |
26. | De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában; |
27. | S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban. |
28. | Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait. |
29. | És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás. |
30. | Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn. |
31. | És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké. |
32. | Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok, |
33. | Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival. |
34. | Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr. |
35. | Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket. |
36. | És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok. |
37. | És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek, |
38. | És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel. |
39. | És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben. |
40. | De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét. |
41. | És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok. |
42. | És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt! |
43. | Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe. |
44. | De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat; |
45. | És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék. |
46. | És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék. |
47. | Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel. |
48. | Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat. |