1. | Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete. |
2. | Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az! |
3. | Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek. |
4. | Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára. |
5. | Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen. |
6. | Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól. |
7. | Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi. |
8. | Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal. |
9. | Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását. |
10. | Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája. |
11. | Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő. |
12. | Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék. |
13. | Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király. |
14. | A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt. |
15. | A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege. |
16. | Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél! |
17. | Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát. |
18. | A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság. |
19. | Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel. |
20. | A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az! |
21. | A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt. |
22. | Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk. |
23. | A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt. |
24. | Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek. |
25. | Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta. |
26. | A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt. |
27. | A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van; |
28. | A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat. |
29. | Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt. |
30. | A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot. |
31. | Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik. |
32. | Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg. |
33. | Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete. |