1. | A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt. |
2. | A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt. |
3. | A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket. |
4. | Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van. |
5. | A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából. |
6. | A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű. |
7. | Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét. |
8. | Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás. |
9. | A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van. |
10. | A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes. |
11. | Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik. |
12. | Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út. |
13. | Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra. |
14. | Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú. |
15. | Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz. |
16. | A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott. |
17. | A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz. |
18. | Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját. |
19. | Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál. |
20. | Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja. |
21. | A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az! |
22. | Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek. |
23. | Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés. |
24. | A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság. |
25. | Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok. |
26. | Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke. |
27. | Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására. |
28. | A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása. |
29. | A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az. |
30. | A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása. |
31. | A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn. |
32. | Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van. |
33. | Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti. |
34. | Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek. |
35. | A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz. |