1. | A Jézus Krisztus, az Isten Fia evangyéliomának kezdete, |
2. | A mint meg van írva a prófétáknál: Ímé én elküldöm az én követemet a te orczád előtt, a ki megkészíti a te útadat előtted; |
3. | Kiáltónak szava a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek meg az ő ösvényeit: |
4. | Előáll vala János, keresztelvén a pusztában és prédikálván a megtérésnek keresztségét a bűnöknek bocsánatára. |
5. | És kiméne hozzá Júdeának egész tartománya és a Jeruzsálembeliek is, és megkeresztelkedének mindnyájan ő általa a Jordán vizében, bűneikről vallást tévén. |
6. | János pedig teveszőrruhát és dereka körül bőrövet viselt vala, és sáskát és erdei mézet eszik vala. |
7. | És prédikála, mondván: Utánam jő, a ki erősebb nálam, a kinek nem vagyok méltó, hogy lehajolván, sarujának szíjját megoldjam. |
8. | Én vízzel kereszteltelek titeket, de ő Szent Lélekkel keresztel titeket. |
9. | És lőn azokban a napokban, eljöve Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelteték János által a Jordánban. |
10. | És azonnal feljővén a vízből, látá az egeket megnyilatkozni, és a Lelket mint egy galambot ő reá leszállani; |
11. | És szózat lőn az égből: Te vagy az én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm. |
12. | És a Lélek azonnal elragadá őt a pusztába. |
13. | És ott volt a pusztában negyven napig kísértetve a Sátántól, és a vad állatokkal vala együtt; és az angyalok szolgálnak vala néki. |
14. | Minekutána pedig János tömlöczbe vettetett, elméne Jézus Galileába, prédikálván az Isten országának evangyéliomát, |
15. | És mondván: Bétölt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higyjetek az evangyéliomban. |
16. | Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont és Andrást, annak testvérét, a mint a tengerbe hálót vetének; mert halászok valának. |
17. | És monda nékik Jézus: Kövessetek engem, és én azt mívelem, hogy embereket halászszatok. |
18. | És azonnal elhagyván az ő hálóikat, követék őt. |
19. | És onnan egy kevéssé elébb menve, látá Jakabot, a Zebedeus fiát és annak testvérét, Jánost, a mint a hajóban azok is a hálókat kötözgetik vala. |
20. | És azonnal hívá őket. És ők atyjukat, Zebedeust a napszámosokkal a hajóban hagyva, utána menének. |
21. | És bemenének Kapernaumba; és mindjárt szombatnapon bemenvén a zsinagógába, tanít vala. |
22. | És elálmélkodának az ő tanításán; mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy mint az írástudók. |
23. | Vala pedig azok zsinagógájában egy ember, a kiben tisztátalan lélek volt, és felkiálta, |
24. | És monda: Ah! mi dolgunk van nékünk veled, Názáreti Jézus? Azért jöttél-é, hogy elveszíts minket? Tudom, hogy ki vagy te: az Istennek Szentje. |
25. | És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg, és menj ki belőle. |
26. | És a tisztátalan lélek megszaggatá őt, és fenszóval kiáltva, kiméne belőle. |
27. | És mindnyájan elálmélkodának, annyira, hogy egymás között kérdezgeték, mondván: Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és engedelmeskednek néki? |
28. | És azonnal elméne az ő híre Galilea egész környékére. |
29. | És a zsinagógából azonnal kimenvén, a Simon és András házához menének Jakabbal és Jánossal együtt. |
30. | A Simon napa pedig hideglelésben fekszik vala, és azonnal szólának néki felőle. |
31. | És ő odamenvén, fölemelé azt, annak kezét fogván; és elhagyá azt a hideglelés azonnal, és szolgál vala nékik. |
32. | Estefelé pedig, a mikor leszállt a nap, mind ő hozzá vivék a betegeseket és az ördöngősöket; |
33. | És az egész város oda gyűlt vala az ajtó elé. |
34. | És meggyógyíta sokakat, a kik különféle betegségekben sínlődnek vala; és sok ördögöt kiűze, és nem hagyja vala szólni az ördögöket, mivelhogy őt ismerék. |
35. | Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelvén, kiméne, és elméne egy puszta helyre és ott imádkozék. |
36. | Simon pedig és a vele lévők utána sietének; |
37. | És a mikor megtalálák őt, mondának néki: Mindenki téged keres. |
38. | És ő monda nékik: Menjünk a közel való városokba, hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem. |
39. | És prédikál vala azoknak zsinagógáiban, egész Galileában, és ördögöket űz vala. |
40. | És jöve hozzá egy bélpoklos, kérvén őt és leborulván előtte és mondván néki: Ha akarod, megtisztíthatsz engem. |
41. | Jézus pedig könyörületességre indulván, kezét kinyújtva megérinté őt, és monda néki: Akarom, tisztulj meg. |
42. | És a mint ezt mondja vala, azonnal eltávozék tőle a poklosság és megtisztula. |
43. | És erősen megfenyegetvén, azonnal elküldé őt, |
44. | És monda néki: Meglásd, hogy senkinek semmit ne szólj; hanem eredj el, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel a te tisztulásodért, a mit Mózes parancsolt, bizonyságul nékik. |
45. | Az pedig kimenvén, kezde sokat beszélni és terjeszteni a dolgot, annyira, hogy nyilvánosan immár be sem mehetett Jézus a városba, hanem künn puszta helyeken vala, és mennek vala hozzá mindenfelől. |