1. | Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda: |
2. | Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel? |
3. | Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem! |
4. | Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat! |
5. | Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt? |
6. | Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét; |
7. | Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának? |
8. | És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött; |
9. | Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt? |
10. | Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje: |
11. | És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak! |
12. | Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét? |
13. | Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla. |
14. | Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában. |
15. | Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék? |
16. | Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét? |
17. | Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é? |
18. | Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod? |
19. | Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye? |
20. | Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait. |
21. | Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy! |
22. | Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é? |
23. | A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára? |
24. | Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön? |
25. | Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat? |
26. | Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen; |
27. | Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot? |
28. | Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit? |
29. | Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte? |
30. | Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe? |
31. | Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é? |
32. | A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt? |
33. | Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön? |
34. | Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged? |
35. | Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk? |
36. | Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet? |
37. | Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit; |
38. | Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak? |