1. | Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. |
2. | Ez kezdetben az Istennél vala. |
3. | Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett. |
4. | Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága; |
5. | És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt. |
6. | Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János. |
7. | Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa. |
8. | Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról. |
9. | Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert. |
10. | A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. |
11. | Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt. |
12. | Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek; |
13. | A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek. |
14. | És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal. |
15. | János bizonyságot tett ő róla, és kiáltott, mondván: Ez vala, a kiről mondám: A ki utánam jő, előttem lett, mert előbb volt nálamnál. |
16. | És az ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért. |
17. | Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett. |
18. | Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, a ki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt. |
19. | És ez a János bizonyságtétele, a mikor a zsidók papokat és Lévitákat küldöttek Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: Kicsoda vagy te? |
20. | És megvallá és nem tagadá; és megvallá, hogy: Nem én vagyok a Krisztus. |
21. | És kérdezék őt: Kicsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok. A próféta vagy-é te? És ő felele: Nem. |
22. | Mondának azért néki: Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessünk azoknak, a kik minket elküldöttek: Mit mondasz magad felől? |
23. | Monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, a mint megmondotta Ésaiás próféta. |
24. | És a küldöttek a farizeusok közül valók voltak: |
25. | És megkérdék őt és mondának néki: Miért keresztelsz tehát, ha te nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta? |
26. | Felele nékik János, mondván: Én vízzel keresztelek; de köztetek van, a kit ti nem ismertek. |
27. | Ő az, a ki utánam jő, a ki előttem lett, a kinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíjját megoldjam. |
28. | Ezek Béthabarában lettek, a Jordánon túl, a hol János keresztel vala. |
29. | Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit! |
30. | Ez az, a kiről én ezt mondám: Én utánam jő egy férfiú, a ki előttem lett, mert előbb volt nálamnál. |
31. | És én nem ismertem őt; de hogy megjelentessék Izráelnek, azért jöttem én, a ki vízzel keresztelek. |
32. | És bizonyságot tőn János, mondván: Láttam a Lelket leszállani az égből, mint egy galambot; és megnyugovék ő rajta. |
33. | És én nem ismertem őt; de a ki elkülde engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondá nékem: A kire látod a Lelket leszállani és rajta megnyugodni, az az, a ki keresztel Szent Lélekkel. |
34. | És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia. |
35. | Másnap ismét ott állt vala János és kettő az ő tanítványai közül; |
36. | És ránézvén Jézusra, a mint ott jár vala, monda: Ímé az Isten Báránya! |
37. | És hallá őt a két tanítvány, a mint szól vala, és követék Jézust. |
38. | Jézus pedig hátrafordulván és látván, hogy követik azok, monda nékik: |
39. | Mit kerestek? Azok pedig mondának néki: Rabbi, (a mi megmagyarázva azt teszi: Mester) hol lakol? |
40. | Monda nékik: Jőjjetek és lássátok meg. Elmenének és megláták, hol lakik; és nála maradának azon a napon: vala pedig körülbelül tíz óra. |
41. | A kettő közül, a kik Jánostól ezt hallották és őt követték vala, András volt az egyik, a Simon Péter testvére. |
42. | Találkozék ez először a maga testvérével, Simonnal, és monda néki: Megtaláltuk a Messiást (a mi megmagyarázva azt teszi: Krisztus); |
43. | És vezeté őt Jézushoz. Jézus pedig reá tekintvén, monda: Te Simon vagy, a Jóna fia; te Kéfásnak fogsz hivatni (a mi megmagyarázva: Kőszikla). |
44. | A következő napon Galileába akart menni Jézus; és találkozék Fileppel, és monda néki: Kövess engem! |
45. | Filep pedig Bethsaidából, az András és Péter városából való volt. |
46. | Találkozék Filep Nátánaellel, és monda néki: A ki felől írt Mózes a törvényben, és a próféták, megtaláltuk a názáreti Jézust, Józsefnek fiát. |
47. | És monda néki Nátánael: Názáretből támadhat-é valami jó? Monda néki Filep: Jer és lásd meg! |
48. | Látá Jézus Nátánaelt ő hozzá menni, és monda ő felőle: Ímé egy igazán Izráelita, a kiben hamisság nincsen. |
49. | Monda néki Nátánael: Honnan ismersz engem? Felele Jézus és monda néki: Mielőtt hítt téged Filep, láttalak téged, a mint a fügefa alatt voltál. |
50. | Felele Nátánael és monda néki: Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izráel Királya! |
51. | Felele Jézus és monda néki: Hogy azt mondám néked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél. |
52. | És monda néki: Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyilt eget, és az Isten angyalait, a mint felszállnak és leszállnak az ember Fiára. |