|
Korinthusbeliekhez írt I. levél 13. rész
1. | Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom. |
2. | És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok. |
3. | És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból. |
4. | A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. |
5. | Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt, |
6. | Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; |
7. | Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. |
8. | A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik. |
9. | Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás: |
10. | De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik. |
11. | Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat. |
12. | Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem. |
13. | Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet. |
|
|