1. | Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt. |
2. | Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban. |
3. | Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap. |
4. | Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat. |
5. | Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal. |
6. | Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat. |
7. | Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat. |
8. | Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat. |
9. | Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta. |
10. | Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán. |
11. | Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem! |
12. | Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem! |
13. | Veséimbe bocsátotta tegzének fiait. |
14. | Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig. |
15. | Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel. |
16. | És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem. |
17. | És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról. |
18. | És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. |
19. | Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! |
20. | Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. |
21. | Ezt veszem szívemre, azért bízom. |
22. | Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! |
23. | Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged! |
24. | Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. |
25. | Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt. |
26. | Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. |
27. | Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. |
28. | Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. |
29. | Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység? |
30. | Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. |
31. | Mert nem zár ki örökre az Úr. |
32. | Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. |
33. | Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát. |
34. | Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát; |
35. | Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt; |
36. | Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el. |
37. | Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? |
38. | A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó. |
39. | Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik. |
40. | Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz. |
41. | Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben. |
42. | Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. |
43. | Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél. |
44. | Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság. |
45. | Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között. |
46. | Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk. |
47. | Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás. |
48. | Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. |
49. | Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése, |
50. | Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből. |
51. | Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért. |
52. | Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül. |
53. | Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám. |
54. | Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam! |
55. | Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből. |
56. | Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől. |
57. | Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj! |
58. | Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet. |
59. | Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet. |
60. | Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat. |
61. | Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat; |
62. | Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat. |
63. | Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk. |
64. | Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint. |
65. | Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok. |
66. | Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól! |