<< >>

Példabeszédek 16. rész

1. 
Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
2. 
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
3. 
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4. 
Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5. 
Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
6. 
Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7. 
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8. 
Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9. 
Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
10. 
Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
11. 
Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
12. 
Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
13. 
Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
14. 
A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15. 
A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
16. 
Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17. 
Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
18. 
A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
19. 
Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20. 
A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21. 
A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22. 
Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23. 
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24. 
Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25. 
Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
26. 
A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
27. 
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
28. 
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29. 
Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30. 
A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
31. 
Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32. 
Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33. 
Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.


 
 
Előző fejezet   << Lap teteje >>   Következő fejezet