<< >>

Példabeszédek 10. rész

1. 
Salamon bölcs mondásai.
A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.
2. 
Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
3. 
Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
4. 
Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
5. 
Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.
6. 
Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.
7. 
Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
8. 
A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
9. 
A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.
10. 
A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
11. 
Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.
12. 
A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
13. 
Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.
14. 
A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
15. 
A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.
16. 
Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.
17. 
A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
18. 
A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
19. 
A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
20. 
Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.
21. 
Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
22. 
Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.
23. 
Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.
24. 
A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
25. 
A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
26. 
Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
27. 
Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
28. 
Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
29. 
Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek.
30. 
Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
31. 
Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
32. 
Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.


 
 
Előző fejezet   << Lap teteje >>   Következő fejezet