| 1. | Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke. |
| 2. | Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői. |
| 3. | A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől; |
| 4. | Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel. |
| 5. | Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte. |
| 6. | Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában. |
| 7. | Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen. |
| 8. | Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: Szela. |
| 9. | A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten előtt, ez a Sinai hegy is az Isten előtt, az Izráel Istene előtt. |
| 10. | Bő záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala. |
| 11. | Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten! |
| 12. | Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő asszonyok nagy csapatának. |
| 13. | A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat. |
| 14. | Ha cserények között hevertek is: olyanok lesztek, mint a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy mint vitorla-tollai, a melyek színarany fényűek. |
| 15. | Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, mintha hó esett volna a Salmonon. |
| 16. | Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye; |
| 17. | Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony ezen lakozik az Úr mindörökké! |
| 18. | Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen az ő szent hajlékában. |
| 19. | Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, oh Uram Isten! |
| 20. | Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! Szela. |
| 21. | Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól. |
| 22. | Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját. |
| 23. | Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak, |
| 24. | Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék. |
| 25. | Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe. |
| 26. | Elől mennek vala az éneklők, utánok a húrpengetők, középen a doboló leányok. |
| 27. | A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók! |
| 28. | Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei és a Nafthali fejedelmei. |
| 29. | Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél! |
| 30. | A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat. |
| 31. | Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek. |
| 32. | Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez. |
| 33. | E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! Szela. |
| 34. | A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, onnét szól nagy kemény szóval. |
| 35. | Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van. |
| 36. | Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten! |
