| 1. | Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; |
| 2. | Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret. |
| 3. | Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket! |
| 4. | Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult. |
| 5. | A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket. |
| 6. | Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. Szela. |
| 7. | Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket! |
| 8. | Az ő szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét: |
| 9. | Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelőm. |
| 10. | Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj! |
| 11. | Kicsoda vezet engem az erős városba? Kicsoda kisért el Edomig engem? |
| 12. | Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel? |
| 13. | Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló. |
| 14. | Istennel győzedelmet nyerünk, s ő tapodja el ellenségeinket. |
