| 1. | Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog! |
| 2. | Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit; |
| 3. | Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket. |
| 4. | Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi. |
| 5. | Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa. |
| 6. | Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza. |
| 7. | Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek! |
| 8. | A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken; |
| 9. | A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak. |
| 10. | Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik; |
| 11. | Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek. |
| 12. | Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet! |
| 13. | Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat. |
| 14. | Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával. |
| 15. | Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete! |
| 16. | Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port. |
| 17. | Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt? |
| 18. | Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak. |
| 19. | Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel. |
| 20. | Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat! |
