1. | Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. |
2. | Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! |
3. | A kik gonoszt gondolnak szívökben, és minden nap háborút kezdenek. |
4. | Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. Szela. |
5. | Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet. |
6. | Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! Szela. |
7. | Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát! |
8. | Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján! |
9. | Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! Szela. |
10. | A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka. |
11. | Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek! |
12. | A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad. |
13. | Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát. |
14. | Csak az igazak magasztalják a te nevedet, s orczád előtt lakoznak az igazságosak. |