1. | Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van. |
2. | Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi. |
3. | Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr. |
4. | A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre. |
5. | A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen! |
6. | A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák. |
7. | Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd. |
8. | Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik. |
9. | Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is. |
10. | Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is. |
11. | Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene. |
12. | Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában. |
13. | A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától. |
14. | Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést. |
15. | A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő. |
16. | Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje? |
17. | Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére. |
18. | Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt. |
19. | Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres. |
20. | Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba. |
21. | A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja. |
22. | A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat. |
23. | A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására. |
24. | Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig. |
25. | Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége. |
26. | Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért. |
27. | A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú. |
28. | Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek. |