1. | Dávid zsoltára emlékeztetőül. |
2. | Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem! |
3. | Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült. |
4. | Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt. |
5. | Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett. |
6. | Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt. |
7. | Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok. |
8. | Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen. |
9. | Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok. |
10. | Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem! |
11. | Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa - az sincs már velem. |
12. | Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak. |
13. | De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap. |
14. | De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját. |
15. | És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás. |
16. | Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem! |
17. | Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem! |
18. | És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van. |
19. | Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt. |
20. | De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim, |
21. | És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem. |
22. | Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem! |
23. | Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm! |