| 1. | Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. |
| 2. | Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban. |
| 3. | Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe: |
| 4. | Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. Szela. |
| 5. | Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait. |
| 6. | Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor. |
| 7. | Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld. |
| 8. | A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. Szela. |
| 9. | Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön; |
| 10. | Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben. |
| 11. | Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön. |
| 12. | A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! Szela. |
